"A színtelen zöld eszmék dühödten alszanak."
"A színtelen zöld eszmék dühödten alszanak." Önvédelmi szempontból miért fontos ez nekünk?

A "színtelen zöld eszmék dühödten alszanak" (eredetiben: Colorless green ideas sleep furiously.) Noam Chomsky amerikai nyelvész híres példamondata, amellyel 1957-ben azt szemléltette, hogy egy mondat lehet nyelvtanilag tökéletesen helyes, miközben szemantikailag (jelentéstanilag) teljesen értelmetlen. Önvédelmi szempontból nekünk is irányadó ez a mondat: azért, mert egy technika kivitelezhető, még nem feltétlenül működik és hasznos; a kulcs, a kontextus. Egy technika (megoldás) nem csak akkor jó és hasznos, ha meg lehet csinálni, hanem akkor is, ha van értelme, ha az előzmény és utóhatás szempontjából is megállja a helyét.
(Nulladik lépésként szeretném pontosítani, hogy miért emelem azt ki, hogy egy technika kivitelezhető. Harcművészeti körökben vannak olyan technikák, amik annyira bonyolultak, annyira nyakatekertek és összetettek, hogy edzőtermi körülmények között, együttműködő partnerrel sem lehet zökkenőmentesen kivitelezni tízből tíz alkalommal. Tehát hiába felel meg a fizikai és biológiai, biomechanikai törvényeknek, egész egyszerűen annyira összetett, hogy nem életszerű.)
De vissza az eredeti témához, miért fontos, hogy egy technikának milyen előzményei, illetve utóhatása van? Azért, mert egy önvédelmi helyzet egy folyamat, meghatározható egy kiindulási pont és több olyan befolyásoló tényező is van, ami hatással lesz a végkimenetelre. Egy technika vizsgálatakor fontos azt is nézni, hogy egy ilyen folyamatba beillesztve milyen eredményt fog hozni. Ez főleg akkor fontos, ha olyan helyzetben vagyunk, amikor egy esélyünk van cselekedni, megszerezni a kontrollt, vagy lehetőséget teremteni a menekülésre, ezt az esélyt nem szabad eltékozolni egy bizonytalan technikára; és a bizonytalanság nem csak arra vonatkozik, hogy meg tudjuk-e csinálni biztosan, hanem arra is, hogy elérjük-e vele a célunkat.
Egy ismerősöm beszélgetett egy japán harcművész edzővel, aki önvédelmi technikaként megmutatta azt, hogy a támadó orra alatti pontot a mutatóujj tövével felfelé nyomva, a fejet hátra biccentve, hátra lehet tolni a támadót. És ezt úgy adta mutatta meg és úgy tanította, mint egy önmagában álló önvédelmi technika.Nem bírtam ki, megkérdeztem az ismerősömet, hogy ez tök jó, de mi lesz utána? Mert ezzel gyakorlatilag nem ártottál a támadónak. Tehát te továbbra is ott fogsz állni - mérsékelten taknyos kézzel - de a támadó valószínűleg csak dühösebb és agresszívabb lesz, mint előtte. Ha már olyan a helyzet, hogy fizikailag kell magad megvédeni és egyetlen esélyed van, akkor miért nem olyan dolgot csinálsz, amivel kiütöd, vagy ártalmatlanná teszed, vagy olyan fájdalmat okozol neki, hogy ne akarjon többet bántani? Ezzel a technikával lehet, hogy felhergeled és jobban akar majd bántani, mint eredetileg akart. Vagy lehet, hogy ennek hatására elővesz valamilyen fegyvert.

A félreértések elkerülése miatt, nem azt mondom, hogy a leírt technika nem működik, hanem azt, hogy ha ez nincsen valami mással kiegészítve, támogatva, akkor ezt egy önvédelmi helyzetben minimum kockázatos végrehajtani.
Tehát mielőtt egy technika begyakorlását elkezdenénk, vizsgáljuk meg, hogy:
- Adódhat olyan helyzet, amikor az adott technikát tudjuk-e használni? Hiába vagyok jó a láncos buzogánnyal, ha azt alapvetően nem hordok magammal.
- Vannak-e olyan korlátozó tényezők, amik befolyásolhatják a végrehajtását? Például egy szűkebb nadrágban nem (igazán) lehet fejre rúgni.
- Mennyire helyigényes a technika? Például liftben, vagy két parkoló autó között, lépcsőfordulóban is meg lehet csinálni?
- Elég hatékony-e ahhoz, hogy elérjem a célom? Például kiüti, hatástalanítja, megállítja a támadót?
- Mi történik, ha a technika nem éri el a kívánt hatást, milyen helyzetben leszek? Például egy lökés után a támadó csak hátra tántorodik, ahelyett, hogy a földre került volna.
- Mi történik, ha a technika eléri a kívánt hatást, lehet a technika túl hatékony? Annyira jól sikerül a judo dobás, hogy a támadó tarkóval akkorát koppan a betonon, hogy ott marad.
Persze lehet, hogy ez így elsőre túlgondoltnak tűnik, de a fenti szempontok alapján történő vizsgálatok segíthetnek abban, hogy olyan technikákat gyakoroljunk be, amik éles helyzetben is működnek. Ennek főleg a kezdőbb önvédelmi tanulóknál lehet fontos, de a tapasztaltabbaknál is jól jöhet, hogy az új technika miatti lelkesedés se menjen a kritikus hozzáállás rovására.
András
Gergő kiegészítése: És hadd hangsúlyozzuk, hogy ez az ÖNVÉDELMI aspektusra vonatkozik. Ha azért gyakorolsz láncos buzogánnyal, mert az jó móka, hajrá - akkor máris van értelme azt gyakorolni! Tehát nem arról van itt szó, hogy MINDENNEK működnie kell önvédelmi kontextusban, teljesen rendben van, és egészséges dolog valamit a mozgás vagy a sport öröméért csinálni. Például egy szaltóval összekötött ugró rúgásnak önvédelmi kontextusban nincs helye és értelme, de piszkosul irigylem a teakwon-dosokat, akik ezt meg tudják csinálni, mert lenyűgöző a mozgáskoordinációjuk, atletikusak, erősek, egészségesek - ezt fejleszteni egy szép cél.De ha önvédelem a lényeg... akkor olvasd el mégegyszer András sorait edzés előtt!
